Naphal

Eredeti előfordulási területe Észak-Amerika keleti része, Kanadától egészen Floridáig, de már nagyon sok helyre betelepítették. Magyarországon a tiszta, álló vagy lassú folyású vizek növényzettel benőtt, iszapos vagy homokos medrű szakaszain található....

Forrás>>>

Fogassüllő

Közép- és Kelet-Európában elterjedt faj, de másfelé is betelepítették. A Kárpát-medence vizeiben őshonos. /Saját leírás/ : megtaláljuk a duzzasztott lassú folyású felső Tiszában és a sebes folyású alsó Tiszán is. Emellett a Tisza-tó langóin, gödreiben, akadóiban és a ciánszennyezésig szinte mindenfajta vízben fogtuk a gyönyörű példányokat

Forrás>>>

Kősüllő

Zömökebb termetű és meredekebb homlokélű mint a fogassüllő. Oxigén igénye kisebb mint a nagyobb rokonáé, így az iszapos vizet is elviseli. A Káspi-tó és a Fekete-tenger édesvizeiben őshonos. és a XiX. században kezdett nálunk feltűnni. Piacokon nem keresett hal pedig igen finom ízű. 30-50 cm hosszú, 1-2 kg súlyú hal. Országos rekord: 3.48 kg.

Sebes pisztráng

A sebes pisztráng majdnem egész Európa területén, beleértve Izlandot is, Anatóliában és a Kaukázus déli részén megtalálható. A Volgában is vannak állományai.

Forrás>>>

Amur

Kína északi részén és Szibériában őshonos. Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Tipikusan folyóvízi, ott is a meder mély, gyors sodrású részein tartózkodik legszívesebben.

Forrás>>>

Zsolt ilyet még álmában sem látott!:-)

Sügér

A sügér (Perca fluviatilis) népies nevei Herman Ottó összeállításában a következők: bules, dibbancs, dóber, dubár, dúber, dúbér, fésűshal, kandró, körmöshal, parcs, persli, rappihóhér, rétidurbincs, sígér, síngér, súdér, süget, sürge, süger, szolgabíró, möshal, paris, dübér, barsling.

Forrás>>>

Törpeharcsa

Észak-Amerikában őshonos, Magyarországra 1904-ben került Franciaországból és Németországból. Folyó- és állóvizeinkben egyaránt megtalálható. Különösen kedveli az iszapos fenekű holtágakat, tavakat. Magán vélemény: randa egy halfaj, az biztos!:-)

Forrás>>>

Busa

Eredeti élőhelye Kína, a Kárpát-medencében nem őshonos. A 60-as évektől végzett rendszeres telepítések miatt a magyarországi folyókban és néhol tavakban két faj, a pettyes busa és a fehér busa is gyakran előfordul. Természetes körülmények között azonban nálunk nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben szaporodik. A busa külső megjelenése rendkívül jellegzetes, nagytestű, feje testéhez képest nagy, széles, szemei az állcsúcs vonala alatt helyezkednek el. Szája felső állású, úszói jól fejlettek, farokúszója mélyen bemetszett. Speciális szivacsos szűrőkészülékével kiszűri a víz baktérium- és planktontartalmát.

Húsa szálkás, közepes minőségű. Orvosbiológiai kísérletek szerint húsának rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezért húsát az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolják.

Forrás>>>

Harcsa

Közép-és Kelet-Európában és Ázsiában honos.

Teste többi hazai halunktól meglehetősen különbözik. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszálat találunk. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el. Szemei kicsik, mégis a tapasztalatok szerint jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú. Színe alkalmazkodik a fenékhez, többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet.

Forrás>>>

Csuka

Európában, Oroszországban és Észak-Amerikában honos. Az Alpokban 1500 méterig felhatol. A Balti-tenger brakkvizeiben is él. Magyarország vizeiben is honos ragadozóhal. Emberi táplálékként kedvelt, rendkívül tiszta, fehér húsú, ízletes, de szálkás hal. Húsminőségét befolyásolhatja a víz tisztasága, melytől kedvezőtlen esetben iszapízűvé válik (a táplálékként elfogyasztott kishalak ízét veszi át).

Forrás>>>

Balin (Ragadozó Őn)

Európa nagyobb folyóiban és a Volgán, csatornákban és állóvizekben honos. Nyílt vizekben csapatosan él. A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó). Nyíltvízi ragadozó hal, zsákmányát a felszín közelében ragadja meg. Folyókban kedveli az erősebb áramlású részeket, kőruganyok, kőgátak a sodrását, illetve duzzasztóművek oxigén dús alvizét. Tavakban elsősorban a nyíltvízen tartózkodik, innen rabol a nádtisztásokon bandázó kishalakra. Sokszor csapatokban vadászik, egy nagyobb balincsapat bekerítve ront rá a kishalakra.

Forrás>>>

<<<Vissza a Főoldalra